A határidők kiszámítása egyszerűnek tűnhet, amely azonban a jogszabályok által meghatározott keretek között időigényes feladat is lehet. A határidő utolsó napjának a meghatározása során a különböző jogszabályok rendelkezéseit - ideértve a munkaszüneti napokra vonatkozó rendeleteket is - kell figyelembe venni, ezek és alapján kell a naptárban lapozgatva megtalálni a keresett dátumot. Ezt az aprólékos és időrabló munkát lehet megspórolni a határidő-számítás.hu használatával, hiszen a megfelelő kalkulátort kiválasztva néhány adat megadásával pillanatok alatt kiszámíttatható a minket érdeklő a határidő utolsó napja vagy egy kérdéses időtartam. Így a jogkeresők - külön naptár használata nélkül - megtudhatják, mikor jár le például a fellebbezési határidő, de a bírósági vagy a közigazgatási ügyekben a beadványokat elbírálók is ellenőrizhetik, hogy egy-egy kérelmet határidőben (vagy éppen azon túl) nyújtottak-e be, továbbá az ügyintézési határidő kiszámítására is lehetőség van.

A határidő-számítás.hu nemcsak kiszámítja, hanem le is vezeti az eredményt, így azt gyorsan lehet ellenőrizni.

Ha a honlappal kapcsolatban bármilyen észrevétele, javaslata, kérdése van, a Kapcsolatfelvétel menüponton keresztül üzenhet a fejlesztőknek!

A honlap használata ingyenes.

Az eljárásjogi jogszabályok közül a következő nagy eljárási kódexeket vettük alapul: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: régi Pp.), a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: új Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: régi Be.), a büntetőeljárásról szóló 2017. XC. törvényt (a továbbiakban: új Be.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.). E jogszabályok a határidő-számításra vonatkozóan egyrészt nagyon hasonló rendelkezéseket írnak elő, másrészt a bennük megfogalmazott határidő-számítási rendelkezéseket kell alkalmazni számos egyéb jogszabályban meghatározott eljárásban. A felsorolt törvények közül a régi és az új Pp. tartalmaz speciális rendelkezéseket az ún. törvénykezési (régi Pp.) és az ítélkezési (új Pp.) szünetre vonatkozóan, a régi és az új Be., valamint a Ket. és az Ákr. nem tartalmazza ezt a jogintézményt. A határidő-számítási.hu segítségével a törvénykezési és az ítélkezési szünetet érintő határidők, valamint az Ákr. szerinti ügyintézési határidő is kiszámíthatók.

A határidő-számítás logikája a kódexeknél hasonló:

• A napokban számított határidő esetén a határidő kezdetére okot adó cselekmény (pl. a kézbesítés) nem számít bele a határidőbe, így annak kezdő napja a következő nap. Ez alól kivétel az Ákr. szerinti kezdő nap: az Ákr. 50. § (1) bekezdése szerint "Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.", továbbá 2023. január 1. napjától az Ákr. 37. § (2) bekezdése kimondja, hogy "Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezésének időpontjában indul.".
• A munkanapokban számított határidő - konkurálva a napokban számított határidőkkel - majd' minden kódexben előfordul, ezért ügyelni kell arra, hogy adott eljárási cselekmény vonatkozásában napokban vagy munkanapokban számolunk.
• A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
• Közös szabály, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ez alól kivétel az Ákr. szerinti ún. ügyintézési határidő, amelynek a lejárata nem a következő, hanem az előző munkanap (Ákr. 52. § (4) bekezdés), de ilyen "kivételes" szabályt más jogszabály vagy szerződés is előírhat.

A régi és az új Pp.-ben meghatározott törvénykezési/ítélkezési szünetre vonatkozó szabály szerint a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Az új Pp. pedig minden évnek a december 24-től január 1-ig tartó időszakát is idesorolja, ráadásul az új Pp. már munkanapokat említ mindkét időintervallum vonatkozásában, míg a régi Pp. csak a napokban számított határidőkről rendelkezett jóllehet a tárgyalási jegyzőkönyv írásbafoglalása kapcsán a régi Pp. is munkanapban határozta meg a határidőt. A részletes szabályokat lásd a régi Pp. 104/A. §-ában és az új Pp. 148. §-ában. A határidők számítása kapcsán ügyelni kell arra, hogy az adott eljárásban, amely vonatkozásában a határidőt számítjuk, a régi vagy az új Pp. alkalmazandó.

A határidő-számítás során figyelembe kell venni a munkaszüneti napokkal kapcsolatos rendeleteket is. Az arra hatáskörrel rendelkező minisztérium minden évben kiadja azt a rendeletet, amely meghatározza a munkaszüneti napok körüli munkarendet kivéve, ha valamelyik évben nincs munkanap - munkaszüneti nap csere. Ez azt jelenti, hogy az esetek nagy részében, ha adott ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, akkor a hétfőt vagy a pénteket a rendeletben munkaszüneti nappá nyilvánítják, "cserébe" egy közeli szombat munkanap lesz. A miniszteri rendeletek a fenti széles gombok valamelyikére kattintva megtekinthetők lista és naptár nézetben.

Jelen tájékoztatóban mellőzzük az anyagi jogi és az eljárásjogi határidő összehasonlítását, illetve az ezzel kapcsolatos részletes fejtegetést, hiszen ennek részletes irodalma és sokéves bírósági gyakorlata van. Csupán felhívjuk a figyelmet a két határidő közötti különbségre, így különösen arra, hogy a két határidő elmulasztásának eltérő jogkövetkezményei lehetnek. Így figyelni kell arra is, hogyha jogszabály vagy szerződés úgy rendelkezik, akkor hétvégén/munkaszüneti napon lejáró határidő esetén előfordulhat, hogy a 'következő munkanapon jár le' szabálya helyett úgy kell eljárni, hogy a teljesítés korábban (pl. az előző munkanapon) megtörténjen. Például ha a határidő utolsó napja szombatra esik, de szombati napon bármi miatt nem lehetséges a teljesítés, akkor már pénteken kell teljesíteni az adott cselekményt. Erre példa az Ákr. szerinti ügyintézési határidő is.

Az időtartam-számításhoz két dátumot kell megadni, ezt követően a kalkulátor kiszámítja az e két nap között eltelt időt másodpercekben, napokban, továbbá év, hónap, nap lebontásban is megjeleníti az eredményt. Ezzel az általános naptárkalkulátorral akár olyan érdekességek is kiszámíthatók, hogy pl. hány nap telt el születésünk óta, de értelemszerűen bármilyen más két időpont közötti időtartam kiszámítható.

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti alapnorma-átalány, valamint az adóhatóság által közzétett üzemanyagárak figyelembevételével - vagy saját, tetszőlegesen megadott adatok alapján - számítható útiköltség.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) családjogi könyve szerinti vélelmezett fogamzási idő számítható ki. Az új Ptk. 4:99 § (2) bekezdése kimondja, hogy a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő mind a két határnap hozzászámításával. A számítás során a kezdő napként megadott dátumot nem veszi figyelembe a kalkulátor, az azt megelőző nap lesz a -1. nap és így tovább, amíg el nem ér a -182. és -300. naphoz. Ennél a számításnál nincs jelentősége a munkanapoknak, illetve a munkanapok és a munkaszüneti napok cseréjének.

Jogszabályi háttér:
Ptk. 4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem]
(1) A gyermek apjának - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez készült a határozott idejű szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás időpontját kiszámító kalkulátor.

Jogszabályi háttér:
Btk. 38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy - a (4) bekezdésben meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
(2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmad,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
(3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
[...]

Munkáltatóknak és munkavállalóknak szeretnénk segíteni ezzel a kalkulátorral, mely az egyes adókedvezményeket is figyelembe véve kiszámítja a bruttó munkabérből a nettó munkabért, valamint a családi pótlék összegét is. Álláskeresők is jól tudják hasznosítani a programot, hiszen az általuk megálmodott nettó bér alapján a program kiszámítja azt a bruttó összeget, amelyről a leendő munkáltatóval tud tárgyalni. Köszönettel fogadunk minden építő kritikát, javaslatot ezzel az újonnan bevezetett kalkulátorral kapcsolatban.

A hatarido-szamitas.hu honlap eredményeit mindenki saját felelősségére használhatja fel. A honlap felhasználója tudomásul veszi, hogy a honlap fejlesztőjét, karbantartóját, üzemeltetőjét semmilyen felelősség nem terheli a honlapon kiszámított adatok vonatkozásában, így különösen azok helyessége, valamint bármilyen természetes vagy jogi személy, továbbá bármely hatóság, közigazgatási szerv vagy bíróság általi el nem fogadása vagy felülbírálata vonatkozásban.